Az Obesity (Elhízás) című folyóiratban megjelent kutatás megállapítja, hogy az olyan magas glikémiás indexű élelmiszerek, mint a fehér kenyér, a hántolt rizs, a finomított cukor vagy a reggeli gabonakészítmények, müzlik többsége, gyorsan megemeli a vércukorszintet, és bizonyos idő elteltével jelentősen megnöveli a szervezetben, a vérben és a májban a zsírszintet. (Amikor a nagy glikémiás indexű élelmiszer gyors lebontása során cukor keletkezik, a hasnyálmirigy megnöveli az inzulin termelést. Az inzulinhormon szintje a májban a többszörösét is eléri annak, mint ami a szervezet többi részében mutatkozik. Az inzulin irányítja a zsír termelését és raktározását.) Az, hogy a zsír felgyülemlik és raktározódik a májban, egy jó ideig nem okoz panaszt, de idővel májgyulladás alakulhat ki, hepatitis és esetleg májkárosodás. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek viszont, mint a zöldségfélék, babfélék, az iparilag feldolgozatlan magvak és a gyümölcsök - csak lassan emelik a vércukorszintet. A kutatás során laboratóriumi állatokat (egereket) etettek alacsony, illetve magas glikémiás indexű táplálékkal, amely minden egyéb tulajdonságában (kalóriatartalmában, zsír, fehérje, szénhidrát összetételében) teljesen azonos volt. Hat hónap múltán az egerek súlya is azonos volt. Csakhogy: az alacsony glikémiás indexű diétán tartott egerek soványak voltak, normális mennyiségű zsírréteg borította a testüket. A magas glikémiás indexű táplálékot fogyasztó egerek szervezetében, vérében és májában dupla mennyiségű zsír volt. A zsírmáj az utóbbi időben vált elterjedtté Amerikában: gyermekek körében 1980 előtt szinte egyáltalán nem fordult elő, ma pedig a becslések szerint az elhízott gyermekek negyedénél-felénél előfordul. A kutatók most azt kívánják igazolni klinikai tesztekkel, hogy az alacsony glikémiás indexű táplálkozás gyógyítja a zsírmájat. Forrás: EurekAlert