Az összes, amit eddig mondani tudtak: ezek a részecskék túl kicsik ahhoz, hogy az orr kiszűrhesse őket, ezért bejutnak a tüdőbe, ahol gyulladást okoznak. De hogy mi az összefüggés a tüdőbejutás és az agyi katasztrófa és szívroham között, nem lehetett tudni. Ennek a rejtélynek a kulcsát fejtették meg a Northwestern Egyetem Orvostudományi karának kutatói. A 10 mikronnál kisebb szennyezőanyagrészecskék (korom) a vért hipersűrűvé teszik. A mikroszkópikus szennyezőanyag részecskéktől gyulladásba jött tüdő egy olyan anyagot választ ki (interleukin-6), amely a vér alvadási hajlandóságát megnöveli. Ettől lesz nagyobb a szívroham vagy a sztrók kockázata a szív- és az agyér-betegek körében. Az epidemiológiai kutatásokból már régóta ismert ez a kockázat: a kiugróan magas mikroszkópikus részecske-érték és a szív- és agyérbetegek nagyobb számú halálozásának összefüggése. Most, hogy a laboratóriumi kísérletekből az is kiderült, hogyan zajlik le a tragikus esemény, védekezni is jobban lehet a káros hatás ellen: a szakorvos azt javasolja, hogy aszpirint szedjenek alacsony dózisban azok a betegek, akik ki vannak téve a kockázatnak, mert az higabban tartja a vért... Forrás: EurekAlert Független: A vér hígabban tartásához még ennél is jobb módszer a tengeri halolaj-kapszula, aminek kizárólag előnyös hatása van, nem gyógyszer, hanem táplálékkiegészítő.